múltkor babapapa szólt hogy Eszter! és Manó ráfigyelt. ebben így önmagában nem lenne semmi, ha nem a legritkább esetben szólítanánk így. megpróbálom összeírni az összes többit:)
Nyuszi: ez talán a leggyakoribb, becézése: Nyuszibusz (ezt a barátnőm találta ki)
Manó: ez szinte születése óta, mert az Eszter túl komolynak tűnt, az Esztike, Eszti pedig nem tetszik (még jó hogy 8,5 hónapot gondolkodtunk rajta:). nagyon sok gyereket szólítanak így, de egyszerűen annyira édes manófülei vannak hogy egyből így szólítottam. Becézése: Kismanó/Manócska
Pukimon: ezt szerintem nem kell megmagyarázni...:)
Csuklósbusz: már a hasamban is nagyon sokat csuklott, aztán egész kicsinek is, mostanában meg ha nagyon nevet, akkor utána elkezd csuklani
Csibészke: annyira csibész nézése van néha, mintha az apját látnám (amúgy is tiszta apja)
Édibogyó: ez is barátnőmtől ered, nagyon ritkán
Tündérke: Anyukám+öcsém így nevezi
Eszterke: így a rokonok/ismerősök, akiknek nem hagyjuk Eszti(ké)zni:)
Kiscsaj: így neveztem a pocakomban, mivel csak a végén találtunk megfelelő nevet, de akkor viszont egyből kettőt!:) a Lillát egyszer-kétszer használtuk, nekem nagyon szokatlan, de ki tudja, lehet egyszer népszerűbb lesz, mint a Pukimon!:)))
