34. hét +9 kg
a pocakom hatalmas. levegőt nem mindig kapok. enni csak keveset. aludni egy pohár bor után egy-két ébredéssel. amúgy rengeteg forgolódással. pedig már egy új hálótársunk is van a régi barát, a szopipárna személyében. amit eddig nem írtam, de megint kínoz, az a fogínygyulladás. nem szeretném részletezni, de nagyon durva. és ami még hónapok óta keseríti az életem, az a gyomorégés.
ehhez képest pörgés van 1000rel. szombaton de. 10-től Vecsés-Bp-Tatabánya-Vp-Balatonfüred-Dunabogdány-este 20-ig tartó kört nyomtuk le, majd éjjel 2-ig beszélgettünk... másnap egész nap pihentem. és mostantól tudatosan oda is figyelek majd erre. még holnaptól egy utolsó hosszú hétvége, aztán nem megyek már, csak max. Vp-be.
jövő héten megyek dokihoz, utána meg már 1000 dolog: aneszteziológus, ctg, vérvétel, uh, stb...
közeledik a szülés. egyszer már szültem, császárral. de most fogalmam sincs mi lesz. szeretnék természetes úton, de nem hiszem, hogy lesz hozzá elég bátorságom. vagyis nem tudom. annyira messzinek érzem. pedig alig több mint 6 hét és ez a 34 is olyan gyorsan elment. nem beszélve arról, hogy nem tudom elképzelni sem, hogy milyen lesz 2 gyerekkel. milyen lesz egy kispasival. Eszterrel megváltozik-e a kapcsolatom. mennyire zárkózom el a világtól. Eszterrel nagyon (mondjuk nem nagyon volt más választásom). mennyire más a második gyermekkel. mindenesetre már alig várom, hogy újra babaillat lengje be a házat... a többit meg majd megoldjuk.:) mi, négyen.
