állok. holnap még hátra van az apasági+1-2 eredmény beszerzése, a kórházi cuccom összerakva, majdnem minden bébiruha kimosva (sikerült kb. megint 3 gyereknyit összegyűjteni. hihetetlenül icipicik...), kitakarítva (ami egyre kevésbé látszik), van A, B, C terv.
a szülésre nem állok készen. nem tudom mi lesz. hogy lesz. hiába is beszéltük meg a dokival, hogy megpróbáljuk a természetes szülést, mindenki mást mond. a szülésznő szerint bátor vagyok, az uh doki szerint csak akkor lesz természetes szülés, ha nem lesz idő császárra, bp szerint miért jó hogy máshol is felvágnak... egy valamit megbeszéltem a dokival, hogy nem szeretném túlhordani. szóval október 2-án császár. vagyis gondolom 1-jén, mert 2-a szombat. erre közölte, hogy húzzam ki addig és találkozunk 10 nap múlva. mindez volt 3 napja. az elmúlt 2 napban meg szinte felállni se bírtam, úgy görcsöltem, úgy fájt mindenem alul. Eszternél nem volt ilyen. egyáltalán. Anyu itt maradt. nem mert hazamenni. nagyon sokat segít, Eszter rajong érte, csak néha sok... szerdán hazamegy, addig még 2 ctg. aztán majd jön, ha beindul a szülés.
egyszerűen nem tudom én sem, hogy mit szeretnék. nagyon szeretnék természetes szülést, de nem minden áron. viszont mivel múltkor fájásgyengeség (ki nevezte el így?????) volt, így nagyon valószínű, hogy most is az lenne/lesz. ahhoz meg hogy a természetes szülés sikerüljön, valószínűleg legalább nekem kellene 200%-ig bíznom benne... ezt meg így nem merném kijelenteni. mindegy, meglátjuk. mindenesetre a homeobogyókat+málnalevélteát nem sikerült még beszereznem...
Eszter nagyon édes. lubickol hármunk szeretetében, hihetetlen dolgokat mond/csinál. nagyon kedves, szófogadó (na jó, az esetek 90%-ában) és bújós. nem tudom mennyire borítja fel mindezt a kistesó. most egyelőre élvezzük...
