csalódtam. emberekben. eddig dolgoztam, 1-jétől nem. nem sokat. nemcsak a pénz miatt. belefért. néha sok volt, néha jól éreztem magam tőle. egyensúlyban tartott. lehet mégsem vagyok nélkülözhetetlen... rossz érzés.
DE
itt vannak ŐK: most csak Lázár van itthon, Eszter a Nagyinál van kényeztető napokon. Balatonon kacsákat etet, bábszínházban, saját szobában, délután és éjjel Nagyival összebújva. az oviban rota van. múlt héten elvileg influenzás volt Eszter. nem vagyok biztos benne, de életében 2x lázas volt (38,5) és fájt a füle. aztán hétvégén Sümegen voltunk unokatesókkal, nagypapával, Erzsivel, a nagypapa 70. születésnapját megünnepelni egy kis wellness-szel. jó volt. jó volt ilyen sokan együtt lenni, mint család. Nagypapának cigányzenészek húzták a boldog születésnapot c. dalt a lovagi vacsorán, amin aztán el is érzékenyült. Eszter az unokatesókkal rohangált, lubickolt, kirándult, evett, kacagott. a legédesebbek akkor voltak, mikor összeölelkeztek. Lázár imádta a medencéket, végig bent volt velem, majd éjjel már tiszta takony volt, majd végig a hétvége alatt, de ettől függetlenül továbbra is teli szájjal mosolygott mindenre és mindenkire. aztán megálltunk hazafele Veszprémben ebédelni. Manó közölte, hogy akkor mi mehetünk is tovább, Ő marad. mondtuk Neki, hogy de másnap várják Biatorbágyon Rózsikáék. nem baj, Ő marad itt. aztán jött a telefon, hogy Rózsika lázas. így Eszter tényleg ott maradt. holnap megyek érte Lázárral, bp. meg megy gőzt kiereszteni, így cask vasárnap jövünk haza. már alig várom, hogy újra együtt legyünk. de jó volt kicsit hármasban. bp még vacasizni is elvitt. Lázár természetesen jött velünk.:)
