szóval röviden ezek a dolgok történtek velünk az elmúlt másfél hétben, mióta itthon vagyunk:

- először nem volt tejem (tápszer recepttel engedtek ki a kórházból, ami szerencsére azóta is a szekrényben áll)

-aztán már nem akart szopizni, csak cumisüvegből (amit lefejtem)

-aztán 1 hetes volt, amikor tejem is volt+azóta szopizik is

-sőt 2 napja egyfolytában csak szopizna, elalszik cicin, mire letenném aludni, már sír is utána, úgyhogy van hogy 1-1,5 órát szoptatok

szóval tényleg minden nap, minden éjszaka más, ma pl. csak egyszer kelt fel éjjel és napközben már egész rendszeresen, múlt héten még 5-6 óra után keltegetnem kellett

a múlt héten itt volt Anyukám+most is itt lett volna, ha vasárnap nem huppan le a kanapéra és nem töri el az egyik csigolyáját. holnap engedik ki a kórházból, jön hozzánk...

szóval a héten már egyedül voltam a babával, holnaptól meg Anyukámat is ápolhatom, nem tudom meddig/hogy bírom, csak reménykedem, hogy hamar talpra áll és nem marad sokáig (ez így elég rosszul hangzik, de olyan jó lenne már egy nap hármasban-nem csak egy-egy este). mondjuk baba papa dec. 17-től szabin van jan. 10-ig, remélem addigra tényleg hármasban leszünk, mondanom sem kell, hogy mennyire várom!

Eszter baba (csak ha sír, akkor hívom így:) nagyon édes, ha sír alig várom, hogy valahogy elaludjon (múlt héten egyszer sem sírt, tényleg minta baba volt, most szerintem érzi a feszültséget, idegeskedést), mikor alszik, alig várom, hogy felébredjen!

Mostanában velünk aludt éjjel, mert ugye alig lehet elaltatni úgy, hogy nem cicin van, szóval ennél jobbat el sem tudok képzelni, mint hármasban aludni, összebújva...

Nem tudom holnaptól hogy lesz, mivel ez a hét is teljesen máshogy alakult, de már nem is nagyon tervezek előre, majd lesz valahogy...

A lényeg ez a tündéri kisbaba, aki a mienk!