huuu, nem tudtam, hogy attól a pillanattól kezdve hogy anya leszek, egyfolytában aggódom majd valamin (én, aki amúgy elég laza vagyok!). vagy nem alszik vagy sokat alszik, nem eszik rendesen (olyan nincs hogy sokat:( nem emeli a fejét hason (igaz nem is fordítom hasra, mert nálunk hason (f)ordítás van csak) és folytathatnám.

DE a héten a legrosszabb dolog történt, Eszter beteg lett. na nem nagyon, láza nem volt, "csak" náthás volt, köhögött+tüsszögött. mnden egyes köhögésnél a szívem szakad meg, ráadásul 2 napja csak kézben/cicin volt el egész nap, tegnap már jókedve volt, játszott+aludt a járókában egyedül is, de még ma hajnalban is nagyon köhögött, azóta nem. persze gyorsan beszereztünk orrszívó-porszívót (a kínzóeszközt, amire azt mondta először babapapa hogy csak én találtam ki, majd mikor látta élőben, közölte, hogy ilyet mi sose veszünk), tengerisós orrsprayt+nurophen szuszpenziót (amit nem adtam neki, de hátha kell:). azt hiszem ennél rosszabb dolgot már elképzelni sem tudok, mint az, hogy beteg a gyermekem és ráaásul elmondani se tudja hogy mi fáj.

amúgy tegnap (Valentin napon) volt 3 hónapos és hihetetlen hogy mennyit fejlődik napról- napra. múlt héten Veszprémben voltunk kettesben 2 napra (Anyut kiengedték hétvégére a rehab-ról) hát szuper volt: az utat végigaludta, egyfolytában mosolygott (szó szerint, még én is meglepődtem, pedig amúgy is nagyon jókedvű) mindenkire, simán elaludt a babakocsi mózes részében, jól evett (magához képest!) és mindenki elolvadt Tőle (még az öcsém is, aki csak 5 éves koruktól szereti a gyerekeket, de inkább akkor sem:) 

ja és az 5 kg-os álomhatárt is átléptük kb. 1 hete, úgyhogy egy kicsit megnyugodtam, főleg hogy Anyukám előkereste a bébinaplóm és 7200 g voltam egy évesen!:)

Remélem holnapra már elfelejtjük a betegséget és a héten lemondott programokat jövő héten pótolni tudjuk és belevetjük magunkat a társadalmi életbe, mert most már asszem neki is igénye van rá, nem csak nekem)!