amióta Eszter megszületett, megnőtt a babás ismerősök száma. ez persze nagyon jó, de sajnos a közeli emberek (közelálló vagy közelben lakó) nevelési, etetési elvei nagyon különböznek az enyémtől. pedig szerintem nem vagyok vaskalapos, nem kapok szívbajt ha más is megfogja Esztert vagy ha babapapa valamit másképp csinál, mint én. eleinte persze nagyon nehéz volt megállni, de rájöttem, hogy mindenkinek így jobb, anyukám is csináljon mindent úgy az unokájával, ahogy szeretne (persze azért kaláccsal ne etesse meg!), Eszter majd úgyis tudni fogja kihez hogy viszonyuljon, kinél mit szabad és mit nem. meg persze alapvetően mindent jól csinál.:)
szóval a két anya közül a közelálló pl. mindenkire mindenért rászól és a nap minden percében szórakoztatja a két gyereket, ezért 2 percet nincs el egyik sem egyedül (persze mindig van legalább egy segítsége) és valamelyik mindig ordít. egyik héten mi megyünk egy napra hozzájuk (másnap mindketten pihenünk Eszterrel), másik héten Ő jön egy gyerekkel (felváltva). rengeteg ruhát örököltünk tőlük (amit mi vettünk, szinte nem is volt a Manón, mert annyi volt neki, hogy kb. egyszer került rá sor), most 2 napja épp egy turmixgépet hozott ajándékba, sokat tanulok a tapasztalataiból, de alapvetően teljesen különböző gondolkodunk a gyereknevelésről. eleinte én éreztem magam rosszul, hogy leteszem Esztert náluk a játszószőnyegre egyedül játszani és ő egyedül játszik is és nem az "Anya taníts engem" c. könyv napirendjét vesszük non-stop végig, majd ha álmos, elalszik egyedül, nem a sötét fürdőszobában altatom el kézben és ringatom még másfél órán keresztül... mivel mindezek ellenére értékes órákat töltünk együtt, mindenhova visszük magunkkal, sokat beszélek hozzá és nyugodt, kiegyensúlyozott baba, ezért nem veszek tudomást az "otthagyod egyedül? és hasonló megjegyzésekről.
a közel lakó anya épp az ellenkezője. had sírjon a gyerek majd elalszik vagy legalábbis ki lehet majd rendesen porszívózni az orrát+ha rá van írva egy bébiételre hogy 4 hónapos kortól, akkor azt miért ne adhatná oda (akár cukorral, gluténnel, eperrel, stb.) OK a bébiételgyártók se normálisak, de azért vannak a gyereknek szülei... legjobban az verte ki a biztosítékot, hogy szoptatás közben xbox-on játszik! pedig azt gondoltam, hogy milyen jó lesz majd együtt sétáltatni, itt lakik a szomszéd utcában, mert az elég ha a babákról tudunk beszélgetni (egy hónappal idősebb a kislányuk). Hát nagyon nem így van, sőt annyira nem, hogy szerintem már legalább egy hónapja találkoztunk, néha skype-on beszélgetünk, összefutni meg nem tudunk, mert ő nem sétál a babájával...