(az elôzô bejegyzés nem mai, csak ma lett aktiválva...)
22. hét +4,5 kg
most már 2 hete tudjuk, hogy a 2. bébink KISFIÚ lesz. Mindenki fiúnak drukkolt a családban, eleinte én is, de aztán annyira kislányt éreztem, hogy egy kicsit csalódott voltam mikor kiderült, hogy fiú. babapapával viszont madarat lehetett fogatni. nagyon örül(t). most már én is... mindenesetre másnap Eszter csatokkal, szoknyában, kistáskával ment bölcsibe.:)
a nevekkel még hadilábon állunk, viszont azt már eldöntöttük, hogy most sem mondjuk el elôre senkinek. nem vagyunk kíváncsiak a különbözô megjegyzésekre, ötletekre, kommentekre. egy biztos, a második nevét a papája után kapja.
a pocakom (szerintem) hatalmas, más szerint nem annyira. rettenetesen kívánom a fagyit és a gyümölcsöket (eper, szôlô).
a hangulatom már 2 napja leginkább a béka popójának a szintjén van. meddig kell még bejárnom dolgozni? ha nem járok be, akkor otthonról dolgozom-e? Esztert milyen gyakran vigyem bölcsibe? (imád járni, egy idô után mindig hiányzik Neki...) ha már most így érzem magam, mi lesz az elkövetkezô több mint 4 (!!!) hónapban? mi lesz ha megszületik a kicsi? lesz-e segítségem? nem idegesít majd nagyon, hogy sokat ott van Anyu? Eszter nem lesz-e féltékeny? tudok-e 2 gyerekkel foglalkozni? stb.
hihetetlen, hogy nemrég még Katus pocakját figyeltem ahogy nô és már szerettem volna én is kisbabát. most meg már lassan 4 hónapos a kislánya, én meg már 5 hónapos pocakos vagyok. nagyon gyorsan megy az idô... lassítanom kellene? vagy inkább még jobban megélni a pillanatot? nem tudom, de remélem hamarosan csitulnak a hormonok...
